EFOP- 3.3.2-16-2016-00063
„Kire ütött ez a gyerek?” színház-pedagógiai komplex művészeti foglalkozás sorozat
Pályázati azonosító: EFOP- 3.3.2-16-2016-00063
A projekt címe: „Kire ütött ez a gyerek?” színház-pedagógiai komplex művészeti foglalkozás sorozat
A projekt időtartama: 2018.02.01. – 2021.05.01.
Kedvezményezett neve: FORTESZ-VARESZ Nonprofit Kft.
A projektben együttműködő partnereink:
Pécs Bártfa U. Általános Iskola
Pécs-Vasas Általános Iskola
Pécs-Hird Általános Iskola
Pécs-Somogy Általános Iskola
Bicsérd Általános Iskola
Olasz Általános Iskola
Olasz Óvoda
A projekt kapcsán foglalkozássorozatok, témanapok valósulnak meg, művészeti csoportok és tehetséggondozó csoportok működnek.
Támogatás összege: 23 972 036 Ft
Támogatás mértéke: 100%
Projekt tartalmának bemutatása:
Szakmai programunkban legnagyobb hangsúlyt a gyermekek személyiségének, tanulási készségeinek, szociális kompetenciáinak fejlesztésére, az önsegítés kialakulásának ösztönzésére fektetjük. Művészet-pedagógiai projektet tervezünk, amelyek az iskolai sikerességet, a demokratikus együttműködést, a kommunikációs készségeket, IKT kompetenciák fejlesztését, szülők és iskolatársak aktív szerepvállalását, a tanulók identitásának erősítését biztosítják.
A jelentős szociokulturális hátránnyal és tanulási nehézséggel küzdő fiatalok esetében, a mindennapi oktató- nevelő munka során alkalmazott alternatív pedagógiai tevékenységek számukra sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos oktatási formák.
A színházi, művészetpedagógiai foglalkozás, mindenképp hat a résztvevők személyiségére, információt közvetít, képességet fejleszt, értékeket, normát közvetít, erkölcsöt alakít, s hatással van a tanulók szociális képességeire, társadalmi betagozódására. Fontos, hogy a megvalósulás során mennyire hangolja össze a vállalt funkciókat, és ezek megvalósításának eszköz- és feltételrendszerét. A foglalkozásokon bábkészítés, díszletkészítés, zene-, tánctanulás keretezi a drámajátékokat. Zeneterápiás módszereket, és zeneterápiás eszközöket is használunk. A hangszerek elsősorban ritmushangszerek, könnyen játszható, használható és egyben játékra felhívó eszközök. A felhasznált technikák, gyakorlatok, zenei imitációra, történések, helyzetek megjelenítésére, egyéni, párbeszéd jellegű, majd együttes zenei és mozgásos improvizációra vonatkoznak. A hátrányos helyzetű gyerekek kudarctűrése alacsony, a szociokulturális hátrányok miatt sokkal több gyakorlatra, konfliktuskezelő megoldásra van szükség, amit színházi eszközökkel igyekszünk megismertetni velük.
Témahét:
A témahetek mutatják meg szándékaink szerint a művészetpedagógiai módszer jellemzőit. A tanulási folyamat kiszakad az iskolai hagyományos rendszerből (tanórák, szünetek), a maga teljességében a tanulói aktivitásra épít, mégpedig úgy, hogy az önállóság és együttműködési készség fejlesztésére, illetve kipróbálására helyezi a hangsúlyt, valamint lehetőséget teremt többféle készség, tehetség egyidejű kibontakoztatására.
Tábor: 6 napos tábort tervezünk, egy beavató bábszínházi előadás, ahová meghívjuk a résztvevő gyermekek szüleit, testvéreit, a diáktársakat, pedagógusokat. Fontos, hogy a szülők bizalmát is elnyerjük, hiszen hosszú távú célunk – az iskolával együttműködve, – létrehozni egy személyiségfejlesztő programsorozatot. A játék az élővilágban a felnőttkori, valós élethelyzeteket szimbolizálja, az éles, az állatvilágban szó szerint is vérre menő szituációkat képezi le, ezzel jártasságot biztosít az egyed számára az adott szituációban. Megoldási alternatívákat tár a résztvevők elé, és fontos szerepet tölt be a szocializációban, az egyedek közötti kapcsolatteremtés alakulásában is. A jó pedagógia a játéknak ezeket a személyiségfejlesztő hatásait is képes használni.
Prioritások:A másság elfogadása ( különböző szociális hátterű, kultúrájú, képességű embereket értjük); a bizalom megerősítése a különböző társadalmi csoportok között (legfőképpen romák és nem romák között); az erős szolidaritásra való képesség; helyi szintű közösségi elkötelezettség
A színházi nevelési program célja, hogy különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók szociális kompetenciáit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.
A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé az értő befogadására, értelmezésére, vélemény és gondolatközvetítésre. A művészetpedagógiai nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.
A fiatalok legyenek képesek:Figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre,társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére,verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára,bizalom átélésére, az empatikus képességek működtetésére társas helyzetekben,érzelmi emlékek felszínre hozása és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazásra,érzékeny kapcsolatteremtésre és azok megtartására,tiszta kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásra,pontos és érzékletes társas és egyéni szerepjátékokra,dramatizálásra,tér kreatív használatára,összetett művészeti üzenetek közlésére.
Távlati célunk, az integrált, összetartó közösségek létrehozása. Ez a cél, direkt módszerekkel nem valósítható meg, attitűdváltozás csak folyamatos gyakorlással, hiteles példákat felmutatva, olyan közösségi színterek fejlesztésével érhető el, amelyekben a deklarált elvek és értékek összhangban vannak a mindennapi gyakorlattal